A lakászszövetkezet fogalma:

A lakásszövetkezet, szemben a társasházzal, nem a közös tulajdon egy, ha úgy tetszik, különleges formája. A lakásszövetkezet egy "cég", amely a cégeljárás és a cégnyilvántartás alanya, ám ugyanakkor építőipari vállalkozásnak nem nevezhető, hiszen kizárólag a saját ingatlanjait hozza létre, tartja fent.

Kizárt a közös tulajdon

A lakásszövetkezetek és a társasházak között az alapvető eltérés a tulajdonjogi helyzetben és az ehhez fűződő szervezeti-gazdálkodási kérdésekben van. A törvény definíciója szerint a lakásszövetkezet az a jogi személyiségű személyegyesülés, amelyet az alapítók vagyoni hozzájárulásával, alapszabály elfogadásával, a cégjegyzékbe történő nyilvántartásba vétellel gazdálkodó szervezetként, lakóépületek, nyugdíjasház, üdülő, személygépkocsi-tároló, műhely, üzlethelyiség építésére és fenntartására alapítanak.
Ami a társasházakkal szembeni különbségük egyik lényeges attribútuma, a lakásszövetkezetben nincs olyan ingatlanrész, ami a tagok közös tulajdonában lenne. Lásd a társasházaknál, ahol az ingatlan egyes részei külön (például lakás) egyes részei külön tulajdonban vannak, míg például az épület berendezései, például a lépcsőház, a tető, az épülethez tartozó földrészlet, a telek közös tulajdonban állnak. A lakásszövetkezetnél az épület közös részei és a telek a szövetkezet, mint elkülönült szervezet tulajdonában áll, a lakások ellenben a szövetkezeti tagok tulajdonát képezik.

Létrehozás és működés

Lakásszövetkezetet legalább tíz belföldi vagy külföldi természetes személy, vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság alapíthat. Külföldi is lehet alapító tag, ám itt létezik egy fontos kikötés: a lakásszövetkezet létrejöttéhez elengedhetetlenül szükséges épületben lakástulajdona van, vagy az állandó illetve az időleges használati jogot megszerezte.
A lakásszövetkezetet az alapszabály elfogadásától számított harminc napon belül be kell jelenteni a törvényességi felügyeletet ellátó cégbíróságnak, a "cég" legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, amely egyszerű többséggel legalább háromtagú igazgatóságot választ legfeljebb öt évre. A közgyűlés hatáskörébe tartozik az alapszabály megállapítása, módosítása, az igazgatóság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, a felügyelőbizottság tagjainak és elnökének megválasztása, felmentése, a tisztségviselők díjazásának megállapítása.
A közgyűlés dönt az éves beszámoló és a tárgyévi költségvetés elfogadásáról, arról, miképp használja fel adózott eredményét és miből fedezi veszteségeit. Szándékosan adózott eredményt írtunk, hiszen nem vállalkozási típusú tevékenységről van szó, azt nem nyereségszerzés céljából végzik.

Távozás és átalakulás

Ha egy tag kilép a lakásszövetkezetből, ebbéli nyilatkozatának meg kell érkeznie az igazgatósághoz. Ha valami rossz fát tett a tűzre, például neki felróható módon a szövetkezet érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsított, tagsági viszonyból fakadó kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesítette, kizárják, amely határozat ellen bírósági út igénybevételére van lehetőség.
A lakásszövetkezetek továbbá beolvadhatnak más szövetkezetekbe, ki is válhatnak, egyesülhetnek, szétválhatnak, társasházat alapíthatnak. Nagyon fontos megkötés, hogy a vagyonával felel a tevékenységéből eredő tartozásaiért, amennyiben pedig nem elegendő e fedezet, a tagok szomorú szívvel ballaghatnak a pénztárhoz, és pótbefizetést teljesíthetnek.


Forrás: ingatlanmagazin.com

 

   

Oldalainkat 51 vendég és 0 tag böngészi

© Társasházkezelés20